2009. november 7., szombat

 Gyulai Pál - Tanács




Kiket szeretsz s akik szeretnek
Ha bántanak, ha megsebeznek;
Ne haragudj' rájok sokáig!
De öntsd ki szíved', s ha letörléd
A fájdalom kicsordult könnyét:
Bocsáss meg! hidd, enyhedre válik.



Oh egymást hányszor félreértjük,
Szeretteinket hányszor sértjük,
Bár szívünk éppen nem akarja.
Mi is talán vérzünk a sebben,
Nekünk is fáj, még élesebben,
De büszkeségünk be nem vallja.



Ne légy te büszke, légy őszinte,
Hived legott azzá lesz szinte,
Oszlik gyanu, megenyhül bánat;
Oly váratlan jöhet halálunk
S ha egymástól haraggal válunk,
A sirnál késő a bocsánat!



Kopogtatok, csak én vagyok!
Ígérem zavarni nem fogok,
Csak szeretnék kívánni egy szép napot!
Kicsit veled maradok, rád mosolygok,
Aztán csendben tovább ballagok...
Vidám, mosolygós legyen a napod.


Jó baráti puszim küldöm egy nagy baráti
 ölelésbe csomagolva!!!



 Sikerült mosolyt csalnom arcodra? Igen?
Akkor én is boldogan mosolygok!!!
Légy vidám én is az vagyok!!!!

0 megjegyzés: