Nelly Furtado – Minden ami jó (egyszer véget ér)

Őszintén…mivé leszek majd?
Most nem tetszik a valóság
Túl üres számomra…
Pedig az igazi élet pompás, vidám.
Azok vagyunk, amiket nem láthatunk:
Minden, mit elmulasztottunk,
Minden, miről ábrándoztunk
A lángok hamuvá, a szeretők barátokká szelidülnek…
Miért ér így véget minden ami jó?
De véget ér…véget ér.
Folyvást úton vagyok…és csak a kijáratoknál pihenek meg
Azon tűnődöm…Mi lesz, ha maradok
Maradok ilyen fiatal és nyughatatlan
Ha így élek, oldódik a nyomás lelkemen
Ha álmom meghal, gyorsan tovább állok
Ha a fájdalom belémhasit, már nem sírok
Csak a gravitációt érzem, és tűnődöm: miért…?
A lángok hamuvá, a szeretők barátokká szelidülnek
Miért ér így véget minden ami jó?
De véget ér…véget ér.
A kutyák más hangon vonítottak
Az újholdat ugatták, és remélték, hogy hamarosan eljön
Hogy végre….
A kutyák más hangon vonítottak
Az újholdat ugatták, és remélték, hogy hamarosan eljön
Hogy végre…
…meghalhassanak
A lángok hamuvá, a szeretők barátokká szelidülnek
Miért ér így véget minden ami jó?
De véget ér…véget ér.
A kutyák az újholdat ugatták
Más hangon vonítottak
Remélték; hamarosan eljön
És a Nap azon tűnődött, ha csak 24 órára távol maradna…
…míg ez az érzés elmúlik
És beborult az ég, a felhők könnyezni kezdtek
De az eső elfelejtette, hogyan hozzon megváltást
A kutyák az újholdat ugatták
Más hangon vonítottak
Remélték; hamarosan eljön
Hogy végre meghalhassanak…

 /Fordította: Bossányi Gergely/